Szeged az a mediterrán város, ahol bizonyíthatóan a legtöbbet süt a Nap, Magyarországon.
A Tisza és a Maros folyók összefolyásánál helyezkedik el, Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, a Dél-alföldi Régió központja, Csongrád megye székhelye és nem utolsó sorban Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-től Péccsel együtt.
Szeged hangulatos sétálóutcája, közterei, szökőkútjai és parkjai olyan híres magyarokat “neveltek” mint Juhász Gyula, Huszka Jenő, Zsigmond Vilmos, Pick Márk.
Szegeden élt sokáig Szent-Györgyi Albert, József Attila, Móra Ferenc és Mikszáth Kálmán is, aki több novellája témáját is innen merítette.
Tartja is a mondás: “Ki a Tisza vízét issza, annak szíve vágyik vissza”. A várost kettészelő folyó 1879. március 12-én hajnalban alig néhány óra alatt elmosta az akkor 70 000 lakosú települést, Szeged azonban kiemelkedett a hullámsírból, hazai és külföldi adományokból 5 év alatt korát messze megelőző, modern nagyvárossá épült. A legtöbb adományt adó városok nevét ma körutak őrzik.
A Dóm tér nem csupán a 18. századi Szent Dömötör-templom helyére épült fenséges fogadalmi templomról híres, hanem az 1931 óta – kisebb-nagyobb megszakítással – megrendezésre kerülő, s évről-évre népszerűbb Szegedi Szabadtéri Játékokról is.
A számtalan látnivalót felsorakoztató város legfontosabb kiállítóhelyei a Móra Ferenc Múzeum, a Vármúzeum, a Szalámi és Paprikamúzeum, és a Csillagvizsgáló. Természeti érdekesség a Füvészkert, a Vadaspark, a közeli Fehér-tó és a Sas-ér.
Szeged város “címek”
“Szeged a fesztiválok városa” (Sörfesztivál, Grillfesztivál, Boszorkányfesztivál), “Szeged a napfény városa”, “Szeged fürdőváros”, “Szeged a tudomány és kultúra városa”, “Szeged Európa kapuja”.
Ezek a szlogenek különböző időszakokban fő hangsúlyokat kaptak és kapnak, de hiába hangsúlyozzuk az egyiket, ez nem homályosítja el, vagy kisebbíti a másikat. Szeged mindenféleképpen rendezvényváros: nyáron a turisták Mekkája, a tanév ideje alatt pedig a hallgatók, vendégeink “Paradicsoma”!