A Kárász utca Széchenyi téri bejáratától balra a Botond étterem (volt Grünn Orbán-ház), a nagy bérpalota, a Sóhajok hídja és a Városháza előtt elhaladva találjuk az 1866-os építésű Zsótér-házat. Az épület alapjait 1840-ben rakták le, azonban csak majd 30 évvel később, 1866-ban készült el. Innen intézte az ország ügyeit 1849 júliusában Szemere Bertalan menekült kormánya, 1879. március 11-12-ére virradó éjszaka Mikszáth Kálmán, mint a Szegedi Napló munkatársa e ház első emeletéről nézte végig a szegedi árvízkatasztrófát, és lett ezáltal a katasztrófa első tudósítója.
Az épület jelenleg
Jelenleg az épületben működik a Pénzügyminisztérium helyi költségvetési intézménye, a polgármesteri hivatal adóosztálya, a Szeged Étterem és itt működött az egyik legnagyobb múlttal rendelkező szórakoztató létesítmény, a mára már bezárt Korzó Mozi.
Tisza Szálló
A Széchenyi tér keleti oldalán található a Tisza Szálló (mai nevén Tisza Hotel) impozáns épülete. A nagy múltú szálloda 1885-ben épült fel Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervei alapján. A szálló hivatalosan 1886. január 23-án nyitotta meg kapuit, így a hotel immár több mint száz éve a szegedi társasági élet egyik központja, s a város életében szerepet játszó üzleti vállalkozásoknak is helyet ad.
Nagy posta
A tér délkeleti sarkán, a Híd utca és Vár utca között található a nagy posta épülete. A korabeli híradások beszámolnak a sokak által megcsodált Kratzmann-féle üvegfestményről, amely a főbejárattal szemben volt látható. 7 méter magas és 4 méter széles volt, középen a magyar címer, alatta pedig posta és távíró jelvények.
A városháza
A Sóhajok hídja és a Zsótér-ház közt található a sárgára festett, neobarokk városháza. Első formájában 1728-ban készült el, majd 1804-ben Vedres István tervei alapján újjáépítették. Az 1879-es nagy árvíz utáni, jelenlegi állapotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban érte el. 2004 vége óta a Városháza óratornyában Wi-Fi-antenna kapott helyet, ami ingyenes internet hozzáférést tesz lehetővé a téren, és a városháza környékén egy 1,5 megabit sávszélességű vonalon keresztül.
A Grünn Orbán-ház
A Grünn Orbán-ház kétszintes épület, 1810-ben épült Vedres István tervei szerint. Az épület alapozásakor egy vas domborműre bukkantak, amely alaposan beindította a szegediek képzeletét: úgy vélték, hogy a vaslap Attila hun királyt ábrázolja, ami megerősítette volna azt a legendát, amelyet Dugonics András leírt az Etelka c. regényében, mely szerint a hunok, köztük Attila sátrai valaha a Széchenyi téren állottak. (Erről kapta nevét a közeli Attila utca). A relief valójában római vitézt, egyesek szerint római császárt ábrázoló XVIII. századi öntöttvas kályhalap.