Tombolnak a fagyosszentek. De kik ők?

A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12, május 13, május 14.), valamint Orbán napjának (május 25.) a közös elnevezése. 

Az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia-naptól (május 15.) is fagyot várt.

 

A meteorológiában: A hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul; a májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg. 

A jelenséggel régóta foglalkoztak a meteorológusok, többek között Karl Dove, Richard Assmann és Wilhelm von Bezold.

Bezold szerint a fagyosszentek idején Északnyugat-Európában rendszerint légnyomási maximum van, míg keleten és délkeleten alacsony a légnyomás. A légnyomás-minimum közepe Magyarország, ahol az Alföld ebben az időben erősen felmelegszik. A fagyosszentek jelenségével részletesen foglalkozott Hegyfoky Kabos, akinek „A május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon” című munkája 1886-ban jelent meg a Természettudományi Társulat megbízásából. A lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték.

Az ICI Interaktív Meteorológia szakemberei szerint a május közepére vonatkozó népi regula nem alap nélküli, és semmiképpen sem sorolható a babonák világába. A közép-európai térségbe a nyári évszakra váltás előtt sokszor érkeznek hideg léghullámok észak-északkelet felől. A tavaszi erőteljes nyugat-keleti (zonális) áramlás miatt az északi tájakon felhalmozódott hideg még egyszer utat tör magának az alacsonyabb földrajzi szélességek felé, mielőtt ott is megindulna az erőteljes felmelegedés.

A néprajzban: A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növények palántáit (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették ki a szabadba. E napokhoz időjóslatok is kapcsolódtak: például Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.

No de akkor hol az igazság? Fáznak-e a Fagyosszentek?

A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelések ugyan nem függnek össze, a magyar néphagyomány viszont megteremtette a kapcsolatot.

A III. század elején, a keresztényüldözések idején egy fiatal római keresztény fiú a hite mellett tanúságot tesz, mire a császár parancsára lefejezik. Pongrác vértanúhalála után kb. 80 évvel, Kr.u. 384 május 13-án, pünkösdhétfőn a Rajna vidéki Maastricht idős püspöke, Szervác örök nyugalomra tér. A püspök sírját állítólag sosem lepte be a hó, később búcsújáró hellyé vált a fölé emelt templom. Szintén még a 3. század elején egy gazdag sáfár, Bonifatius isteni jelet kap, melynek hatására megkeresztelkedik. Tarsusba utazik, hogy vértanúk holttesteinek felkeresésével üdvöt nyerjen. Ott elfogják, és május 14-én kegyetlenül kivégzik.

A fent említett három férfiút, Szervác, Pongrác és Bonifác szenteket összeköti, hogy az egyházi kalendáriumban rögzített névnapjaikon (május 12, 13, 14) a tapasztalat szerint a melegedő időjárás rendszerint lehűl, akár fagy is lehet, innen ered közös nevük is: a fagyosszentek.

Úgy tartják, hogy a vértanú szentek haragszanak, ennek eredménye a májusi fagy: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” (Berettyóújfalu). Topolyán még halálukat is ehhez kapcsolták: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk, emberekre, és évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.

A mindszentiek szerint a szentek halálra fagytak a névnapjukon bekövetkezett fagyban, mert ruháikat a betegeknek adták.

 

A fagyosszentek napjain bekövetkező lehűlés a kisarjadt rügyeket vagy a vetést tönkreteheti. A regulák szerint. ha ilyenkor nagy a hideg, az ősz is hosszú lesz. A földművelő munkákban a fagyosszentek után ültettek csak uborkát, babot vagy paradicsomot.

 

Egy ferencszállási mondóka szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök, Hogy a szőlő e ne fagyjon, füstöljenek kendtök!”

Készítette: Kovács Henrietta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük