165 éves a szegedi vasút – SzeretemSzegedet.hu

Emlékezetes nap a mai; 165 évvel ezelőtt, 1854. március 4-én adták át a Cegléd- Szeged-Temesvár vasútvonal Cegléd és Szeged közti szakaszát. Ezzel egy új fejezet kezdődött a szegedi közlekedés életében.

Szeged - Nagyállomás peronja; Lapis András alkotása

Egy kis történelmi visszatekintés:

A város 1854. március 4-én kapcsolódott be az országos vasúthálózatba: ekkor készült el Kiskunfélegyháza és Szeged között a vasút. A Nagyvárad–Szeged–Eszék–Villány vonal (alföld-fiumei vasút egy része) 1869–1971 között épült. Először 1869. szeptember 11-én adták át a Szeged–Szabadka közötti részszakaszt. 1870. november 16-án, amikor a Szeged–Hódmezővásárhely közötti szakaszt is átadták, Szeged már vasúti csomópont lett. Szerepe 1883-tól, amikor megnyitották az Arad–Csanádi vasútvonalat, tovább nőtt. 1927. február 1-jén megnyílt Szeged negyedik vasútja, a Szeged–Pusztamérges közötti keskenynyomtávú vonal. Trianon után Szeged vasúti szerepe csökkent, de 1941-ben a visszacsatolt területek következtében és a világháború hatására ismét nőtt, így értünk el 1944. október 8-ához, amikor Szegedet elérték a szovjet csapatok.

A vasutasok munkájuk mellett vállalati és személyi érdekeik érvényesítését is szem előtt tartották. Szegeden 1944. október 25-én megalakult a szakszervezet helyi csoportja. Szervezésében Kazi Ferenc és Olejnyik József, a szocialista vasutas mozgalom két meghatározó alakja töltött be nagy szerepet. Közreműködésükkel 1945. február 24–25-én Szegeden tartották a Vasutasok Szabad Szakszervezetének dél-kerületi küldöttértekezletét. Részt-vevői 11 településről 5400 vasutas szakszervezeti tagot képviseltek.

1945 január elsejétől rendszeresen több irányban közlekedtek távolsági személyvonatok. A szeged-békéscsabai vasút az ország azon kilenc vonala közé tartozott, ahol először indult meg a menetrendszerinti forgalom. 1945. február 5-én hajnalban érkezett Szegedről Budapest alá az első tehervonat, amely 800 tonna élelmiszert és gyógyszert szállított Soroksárra.

Kisvasúti kocsi, 1948–49 körül

1967-re megszűntek az éjszaka közlekedő személyvonatok. Ma már ez kicsit különösen hangzik, de 1959 és 1967 között hálókocsiban is lehetett Szegedről Budapestre, és vissza utazni. A vasút történetében 1967 volt a legjobb év. A szegedi igazgatóság területén 37 millióan utaztak. Ez 1990-ben 23 millióra csökkent.

A vasútvonalak korszerűsödtek, és egyre több viszonylatban vált lehetővé villanyvontatású szerelvények közlekedtetése. A Dél-Alföldön mintegy tíz évig tartó villamosítási munka utolsó fázisaként elkészült a Kiskunfélegyháza–Szeged közötti 61 km-es szakasz.

Az 1980-as évek második felében elkezdődött a nagyállomás és a rókusi állomás épületének renoválása; megerősítették az épület szerkezeti elemeit, módosították az alaprajzi elrendezést, valamint gondoskodtak a homlokzat szebbé tételéről.

A szegedi pályaudvar (sokan csak nagyállomásként emlegetik) a város legfontosabb vasútállomása. Az Indóház téren áll. Az állomás az utas számokat tekintve Csongrád-megye legforgalmasabb vasútállomása.

És, hogy mi a jövő?

2016 januárjában zöld utat kapott a szegedi déli híd megépítését tartalmazó projekt. Az új Tisza-híd részben tehermentesítené a belvároson áthaladó főbb tömegközlekedési útvonalakat, továbbá orvosolna egy régi hiányosságot: pótolná a hiányzó kötöttpályás összeköttetést Szeged és Újszeged között. A projekt keretein belül Makó és Szeged között európai színvonalú elővárosi vonal épülhet ki a Hódmezővásárhely-Szeged tram-train mintájára.

Vajon megvalósul?

Készítette: Kovács Henrietta

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük